Ez a kérdés sokszor elhangzik a bringások között a közös tekerések alkalmával. De tényleg számít? Sokkal gyorsabbak leszünk egy 1-2 kilogrammal könnyebb géppel? Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körbe.
A legtöbb ember, és sajnos a legtöbb amatőr kerékpáros is, úgy véli, hogy a kerékpár teljesítményét, haladási sebességét, elsősorban annak súlya határozza meg. Más tényezőket, amelyek hatással vannak a haladási sebességre, általánosságban figyelmen kívül hagyják, vagy nem értik azokat. Pedig ezek a tényezők sokkal nagyobb hatást gyakorolnak a sebességére, mint a kerékpár súlya. Ezen a tényezők közé tartozik pl. a gumik gördülési ellenállása, a hajtás súrlódási vesztesége, a kerékpáros és kerékpárja légellenállása. A legtöbb kerékpáros, ha szeretné növelni átlagos haladási sebességét, akkor a legoptimálisabb felszerelés kiválasztásával kívánja elérni, túlzott hangsúlyt fektetve a súlyra. Ennek oka elsősorban az, hogy más fontos tényezők nehezen mérhetők, kevés információ érhető el róluk. Ráadásul ezen tényezők általános fontossága nehezen érhető , mivel nem lehet őket egy egyszerű mérőszámmal kifejezni úgy, mint pl. a pedálra leadott teljesítményt, hajtáshatékonyságot stb. Sok fajta kerékpáros rendezvény, verseny van, ahol a súly lényeges lehet, de az ultratávú és a randonneur kerékpározás meglehetősen különbözik ezektől, így nem ugyanazok az elvárások a kerékpárral szemben.
A félreértés általában ott kezdődik, hogy csak a kerékpár súlyát vesszük figyelembe, holott a „rendszer” egészét kell nézni, amibe beletartozik a bringa, a felszerelés és a kerékpáros súlya. Ha ezt megértjük, akkor láthatjuk, hogy a kerékpár nagyon kis százalékát teszik ki az összsúlynak. Hogy konkrét számokról is legyen szó, vegyünk egy átlagos bringást, aki egy háromnapos túrán vesz részt.
A kerékpáros súlya 70 Kg, a kerékpár súlya 8 Kg, a felszerelés 3 kg, a teljes súly így 81 Kg lesz. A diagramon látszik, hogy a kerékpár a teljes súly csupán 10 %-a, míg az egy kiló plusz nem éri el az 1 %-ot (a diagramon a kerekítés miatt látszik 1 %-nak)
Akkor számoljunk. A neten számos kalkulátor létezik, amik segítenek a számolásban, én most a Bike Calculator használtam. Az egyszerűbb számolás kedvéért minden más tényezőt – légellenállás, gördülési ellenállás, stb. – állandónak veszünk.
Az első példában a fent leírt átlagos bringás egy 10 Km-es szakaszt teker le. A szakasz első fele egy 4-km emelkedő 200 méter szintemelkedéssel, utána pedig 6 km ereszkedés következik, vissza az eredeti magasságra. Jó erőben van a bringásunk, felfele 300 Watt teljesítményt ad le, lefelé kicsit pihen, csak 150 Watton megy.
A kalkulátor szerint ez a szakaszt 19 perc 52 másodperc alatt teszi meg 30,2 Km/h átlagsebességgel.
Most nézzük meg mennyivel változik az idő, ha egy kilogrammal könnyebb bringája (felszerelése) lenne. A szakasz ideje 19 perc 48 másodperc lesz, 30,3 Km/h átlagsebességgel. A különbség 4 másodperc.
A sík terepen még ez a kis különbség is eltűnik. 10 Km sík szakaszon a 30 Km/h órás átlagsebességhez 168 wattot kell leadni a kerékpárosunknak, így 20 perc alatt teszi meg. Egy kiló súlytól megszabadulva, ugyanakkora teljesítményt leadva, az átlagsebessége 30,02 Km/h-ra „nő” és 1,2 másodperccel lesz gyorsabb.
Ezek elméleti szegmensek voltak, de mi a helyzet egy valódival? Mivel a Strava nagyon népszerű, ezért kiválasztottam egy 1 kilométeres szegmenst, ami 39 méter szintemelkedés tartalmaz. A KOM 2 perc 4 másodperc, én ettől pontosan egy perccel vagyok elmaradva. Beírtam az adataim a kalkulátorba, olyan watt értéket adva meg, hogy a mért időm jöjjön ki, majd megnéztem mennyivel mentem volna jobbat, ha egy kilóval könnyebb lenne a bringám. Nos, nem sokkal. Mindössze egy másodperccel lennék gyorsabb, messze elmaradva a KOM-tól. Azt hiszem jobb, ha inkább edzek még egy kicsit.
Sokáig lehetne beírogatni a különböző távokat, wattokat, szintemelkedéseket. Sokféle kalkulátorral lehetne modellezni a tekerést, sőt éles teszteket is lehetne csinálni. A neten is találhatunk jó pár írást a témáról. Dave McCraw a blogján írt számításairól, Chirs White a ridefar.info-n végzett alaposabb, sokkal több adattal számításokat. Foglalkozott a témával Alee Denham, a cyclingabout.com szerzője is, aki a matematikai számításokat kiegészítette néhány valós teszttel, különböző súlyokkal, különböző útvonalakon. Alee valós tesztjei is hasonló eredményt hoztak, mint a matematikai számításai. Összességében minden vizsgálat hasonló eredménnyel zárult.
Egy viszonylag sok emelkedőt tartartalmazó szakaszon nagyjából az jön ki, hogy:
1 kg plusz súly, 100 kilométeren, plusz 1 percet jelent.
Természetesen a profi versenyek mezőnyében, ahol egy-egy emelkedőn is eldőlhet az elsőség sorsa, nagy jelentősége van a súlynak (is), de azt hiszem a hobbi kerékpározásra, randonneur túrákra, ultratávú versenyekre vonatkozóan elmondhatjuk: a könnyebb felszerelés, kerékpár megvásárlása az egyik legdrágább módja annak, hogy növeljük az átlagsebességünk, viszont ha túlsúlyunkból tudunk leadni, az legnagyobb segítség lehet.
Források:
- by Kuzler Béla -
